Rengeteg ember kedvence ez a könyv és persze maga az Útvesztő sorozat. Nem, ez nem Útvesztő 2 mint ahogyan azt sokan írják, ami nagyon irritálni tud. Ez a Tűzpróba, csak és kizárólag Tűzpróba.
A történet ugye úgy fejeződött be, hogy Teresa és a fiúk megérkeztek a biztonságos, vagy legalábbis biztonságosnak vélt szállásra. Nem sokkal később Teresa-t átvitetik máshová és megismerkedünk új szereplőnkkel Arissal, aki szintén az Útvesztő túlélője, csak nem éppen ezzel a csoporttal. Pár napig "éhségpróbán" vannak, majd találkoznak Janson igazgatóhelyettessel, azaz a Patkányemberrel (ahogy Minho nevezi),aki tulajdonképpen beindítja a 2. szakaszt. A feladat igen egyszerűnek tűnik az Útvesztőhöz képest: menjenek észak felé 100 mérföldet, erre két hetük van. A fiúk -immáron ugye Teresa nélkül- nekivágnak a sivatagnak ahol nem is a forróság a legnagyobb probléma... A 100 mérföld megtétele során szembekerülnek egy hatalmas viharral ahol többen életüket is vesztik, megtudhatjuk mi történt Teresa-val és Aris régi csapatával,valamint egy lerombolt városban megismerhetjük Jorge-t és Brenda-t, akik igen csak fontos szerepet játszanak a történetben. Az egész szerintem igazából innen kezd beindulni. James Dashner olyannyira meglepett, hogy az Útvesztő után tud valami teljesen mást, teljesen új dolgot leírni, és tudott, és tudott, és tudott!! Volt, hogy féltem,volt, hogy boldog voltam, volt, hogy legszívesebben feladtam volna az egészet a csapat helyében, mégis örültem, hogy nem tették.
Az ember azt hinné, hogy egy könyv nem lehet attól érdekes, hogy egy sivatagban játszódik... ÓÓó dehogynem!! James Dashnernek ezt is sikerült megcáfolnia. Nem hagyja magát a könyv, hogy unatkozz.De komolyan! Őszintén megmondom, hogy nem az ilyen könyveket szeretem leginkább, mégis ez a történet annyira megfogott, hogy kedvencem lett.
Jorge, az egyik új szereplőnk, aki a Buggyantak vezetője volt, nekem először unszimpatikusnak tűnt, aztán a végére majdhogynem kedvencem lett, csak sajnos nem szerepelt annyit. Keménynek mutatja magát, még is arany szíve van és ha bárki bántani merné Brenda-t akkor biztosan kitekerné a bökött nyakát az elkövetőnek.
" Ó, muchacho, szerencsés kis pofa vagy, mert bírlak téged. Azt nem tudom miért, de kedvellek. Különben már háromszor kinyírtalak volna eddig.
- Meg tudod ezt csinálni?- kérdezte Thomas.
- He?
- Ki tudsz valakit nyírni háromszor?
- Valahogy csak megoldanám.
- Akkor megpróbálok kedvesebb lenni ezentúl."
Brenda. Igen, most valószínűleg a Teresa pártolók nekem esnének, de Brenda annyi lendületet adott ennek a könyvsorozatnak, hogy nélküle unalmas lenne az egész és nekem sokkal fontosabb személy mint bármelyik másik lány. Bátrabb jellemet nem is nagyon tudnék mondani. Első perctől kezdve vonzódik Thomas iránt, de a fiú nem tudja hova tenni az érzéseit, és egyébként is van több baja minthogy ezzel foglalkozzon. De aztán ez az egész megváltozik, Thomas is kötődik-ha nem is szerelmi téren- a lányhoz. Különösen szeretem azt a részt mikor menekülnek a Kitörésben szenvedő "emberek" elől, vagy amikor "meghívják" őket buliba. Nagyon szeretem a srácokat és nélkülük nem működne ez az egész, de örülök ennek a pár oldalnak mikor Thomas és Brenda ketten maradnak.
"– Te is vigyázz magadra – csak ennyit tudott kipréselni magából.
Brenda lábujjhegyre állt, és megcsókolta az arcát.
– Ennél kedvesebbet még sosem mondtál nekem. – Újra égnek emelte a szemét, de közben mosolygott. És a mosolyától minden kicsit reménytelibbnek tűnt Thomas számára."
Hiányolom a könyvből Teresa-t, nem mintha nem lett volna benne, de töredéke annak mint amennyit elvártam volna, valamint kicsit megváltozott róla a véleményem az első rész óta, de nagyon erős lánynak gondolom aki bármit megtenne csak, hogy a csapata rendben legyen.
Newt az én örök kedvencem az egész sorozatból. Bár néhol kicsit azt éreztem feladta a reményt a gyógymódhoz, mégis harcolt. Vártam volna több Newtmas részt, és sajnos be kellett érjem azzal a kevés oldallal amiben ketten voltak.
Minho, a vezető. De tényleg, ha nem lenne rátetoválva akkor is neki adnám ezt a címet. Őt még az se tántorítja meg, ha ég a felső teste, vagy ha leakarják vágni az ujját, vagy ha esetleg embert kell ölnie, mindent képes megtenni a cél érdekében, ami jelen esetben a gyógymód.
Nem fogok spoilerezni és remélem nem is érzi senki azt, hogy ezt tettem, de aki olvasta, vagy látta az Útvesztőt, annak nagyon ajánlom, hogy ezt a részt olvassa el.. ÉS nem, nem elég a film, biztosan hihetetlen jó lesz mint ahogy az első rész is, de azt az élményt, azt a kalandot nem tudja semmilyen filmes trükk elhozni neked, mint amelyet a saját agyad elképzel.
Ha bárki kedvet kapott és szeretné elolvasni annak itt a link.Én könyvbe olvastam és nem garantálom, hogy minden le lesz írva, szóval elnézést mindenkitől, de én csak ezt találtam. Ha valakinek esetleg megvan pdf-be, megköszönném, ha elküldené nekünk így kitudnánk tenni az oldalra, hogy bárki láthassa. Persze, ha már ezt a részt elolvasod, ki ne hagyd a sorozat többi részét sem, hogy megtudd mi történik a csapattal, na és persze, hogy meglesz-e a gyógymód. Bárki, aki olvasta már, vagy most fogja olvasni és miután elolvassa az írjon kommentet, hogy NEKI mi a véleménye a könyvről és az egész sorozatról. Köszönöm, hogy végigolvastad!:)
"– Mennyire különbözik ez már azoktól a próbáktól, amiknek az Útvesztőben tettek ki minket? Ott csapdába ejtettek falakkal, de mindenünk megvolt a túléléshez. Most szabadon mozoghatunk, de semmi esélyünk a túlélésre, ha nem oda megyünk, ahová mondták. Nem úgy hívják ezt, hogy irónia, vagy valami ilyesmi?
– Valami ilyesmi – értett egyet Minho. – Te egy igazi filozófus csoda vagy."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése